A halász és a piackutató

A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján és találkozik egy külföldi
piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik.

A piackutató megkérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán.

A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott
ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.

-. és egyébként mivel tölti az idejét? – kérdezi a szakember.

– Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság,
lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk
egy kicsit – feleli a halász.

A piackutató itt közbevág:

– Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról.
Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt
keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis
kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem
kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló
vonóhálós flottára.

– És azután? – kérdezi a halász.

– Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül
a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját
halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Cotonouba,
Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is
fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már
milliókat kereshetne.

– Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? – érdeklődik a halász.

– Úgy 15-20 év alatt – válaszolja a piackutató.

– És azután? – folytatja a kérdezősködést a halász.

– Ekkor kezd érdekessé válni az élet – magyarázza a szakember.

-Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távol eső faluba költözhetne.

– És azután mi lenne? – kérdezi a halász.

– Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság
idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival
zenélgetni kicsit…………….

Advertisements

5 hozzászólás

  1. heheeh:) hogy ez mennyire így van.. az emberek csak hajtanak, pedig sokszor az orruk előtt van egy más, jobb lehetőség is.. Persze sajnos nem mindenkinek.. nekik tényleg marad a rab-iga.

  2. tipikus történet a ma emberéröl, sokan közülünk összetévesztik a jólétet a boldogsáaggal, és nem tudom remélhetö e személetben némi változás….

    • Bármit meglehetne változtatni, összefogással.. Bízom benne, egyszer csak, felébrednek az emberek!

  3. más: Hellóka, bár a Te kommented vezetet ehez a bloghoz, régen találkoztam ehez hasonló értéküvel. ( nagyszerü… csak igy tovább)
    azt is olvastam itt valahol, hogy nem gond ha valaki valamit “átlop” átültet a saját blogjába, nos ha ez igy lenne, akkor szivesen átvennék én is egy pár gyöngyszemet…
    robiross

    • SZIA 😀 Köszönöm szépen a kedves szavakat! Természetesen bármit vihetsz innen, hiszen ezeknek a történeteknek, gondolatoknak terjedniük kell 😀


Comments RSS TrackBack Identifier URI

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s