Minden úgy jó, ahogy van

Kínában egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított.
A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment, minden nap a vízhordozó már csak másfél edény vizet szállított vissza a házba. Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta. De a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak félannyit tudott teljesíteni. A két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál.
– Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.
A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:
– Észrevetted, hogy az ösvényen virágok csak a te oldaladon nyílnak, s a másik cserép oldalán nem? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a fogyatékosságodról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket, a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.

vízhordó

Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk, a saját különleges hibáinkkal. De ezek a törések és hibák teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk magunkat és mindenki mást is olyannak, amilyen, s meglátni a jót másokban. Hiszen Isten szemében mindennek és mindenkinek egyedi, fontos és áldott helye és feladata van.


Advertisements

4 hozzászólás

  1. Istenem! Ez gyönyörű. S méghozzá milyen igaz is! Köszönöm hogy megosztottad velünk ezt a tanulságos történetet. Most kicsit én is máshogy látom a világot 🙂

    • Ennek meg én örülök kedves Maya! Puszi.

    • Nekem is tetszik a történet, és ugy akadtam erre a leirásra, hogy egy másikat kerestem.
      Az a másik hetek óta a fejemben kavarog, de nem emlékszem rá, csak az állandó véleményére a bölcsnek a királya felé, misszerint minden úgy jó ahogy van, és minden kérdésére a királynak ezt válaszolja.
      Valami olyan is rémlik, hogy valami emberevó törzshöz keveredik a király és a bölcs, és akkor bontakozik ki a tanulság, azaz, minden úgy jó ahogy van.
      Ha valaki ismeri, kérem irja le ide a történetett, vagy linkelje ide.
      Előre is köszönöm.

      • Nekem is dereng ez a történet.. ha megtalàlom, közzéteszem.


Comments RSS TrackBack Identifier URI

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s